Bénítja a törvény az örökbefogadást
Szigorú törvények szabályozzák hazánkban az adoptálás feltételeit. Szatmárnémetiben is sok örökbefogadó szándékú család van, de még úgyis nehézségek árán jutnak gyerekhez, hogy sajnos elhagyott babákból is bőven akad.
Ahhoz, hogy a személyiségünk megfelelően fejlődjön, szükség van arra, hogy normális családi modellben szocializálódjunk. Legtöbbünknek szerencsére megadatik, hogy van kikkel esténként vacsoraasztalhoz ülni, van kikkel a problémáinkat bensőségesen megbeszélni, van kikkel körülülni a Karácsonyfát szentestén, és van kiknek örömet okozni egy apró figyelmességgel. De milyen sokan vannak azok is, akik önhibájukon kívül ezeket a dolgokat nélkülözik az életükből. Legyen szó akár az elhagyott gyerekekről, vagy a magtalan szülőkről, egyiknek sem teljes az élete, hiszen éppen egymásra lenne szükségük ahhoz, hogy boldog családot alkothassanak.
Romániában 2004-ben szigorítottak az adoptálás feltételein, a törvények pedig olyan procedúrákat követelnek, amelyek évekre kitolhatják az örökbefogadás napját. Ahogyan azt Marc Adriantól, a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a megyében összesen körülbelül 240 egészséges és fogyatékkal élő olyan árva gyerek van, aki gyerekotthonban nevelkedik, vagy tanulmányai miatt csak a hétvégéket tölti ott. A gyerekeket úgy próbálják nevelni, hogy könnyen vegyék az élet akadályait, hogy érezzék tartoznak valahová, azonban arra mégis legyenek felkészülve, hogy a sorsuk bármikor változhat. Megtörténhet, hogy az édesanyjuk szeretné visszakapni őket, vagy az is, hogy hivatalos nevelőszülőkhöz kerülnek, a hirtelen jött változás minden esetben komoly lelki tragédiát jelenthet a kicsiknek. Annak a több mint 400 gyereknek sem stabilabb az élet a megyében, akik hivatásos nevelőszülőknél vannak, hiszen jogilag nem tartóznak a családhoz, ahhoz a családhoz, amelyből a vér szerinti szülei bármikor kiragadhatják.
Számukra egyértelműen az lenne a legjobb megoldás, ha egy magtalan család örökbe fogadná és sajátjaként nevelné őket, hiszen így egy életre biztosak lehetnek benne, hogy kikhez tartoznak. A törvények persze mindennek a megvalósítását megnehezítik. Azok a szülők, akik adoptálni szeretnének először egy kérvényt kell benyújtsanak a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságnál majd több konzultáción, tanácsadáson kell részt vegyenek. Miután az igazgatóság felméri, hogy a család milyen körülményeket tudna biztosítani a gyereknek, és a szülők elhívatottsága továbbra sem lankad meg is történhetne az örökbefogadás, ha minden gyerek adoptálható lenne. Sokaknak megvan a saját elképzelésük arról milyen gyereknek lennének szívesen a szülei, ezért ha találnak is olyan babát akit megfelelőnek tartanak, nem biztos, hogy örökbe is vehetik.
Adrian Marc ahogyan mondja a bírósági ügyek húzódnak nagyon sokáig, hiszen ott kell letisztázni azt, hogy a baba valóban ''nem kell'' a szüleinek, és negyedfokig terjedően a rokonoknak sem. Míg a korábbi törvények egyértelműen adoptálhatóvá tették azokat a gyerekeket, akiket a szülei hat hónapig nem kerestek, addig ma már ezt nem lehet megtenni. Ha egy gyereknek a szülei élnek, akkor mindenképpen le kell mondjanak a babáról, csak így tudják mások magukhoz venni.
Az idén 25-en tettek le a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságnál kérvényt adoptálásra, akik közül még senki sem jutott gyerekhez. Az elmúlt évekből pedig még több mint húsz pár dokumentumai vannak várólistán az igazgatóságnál, még nekik sem sikerült kisbabát adoptálniuk. Közel ötven család vár gyerekre 240 gyerek pedig szülőkre, a törvény pedig megakadályozza azt, hogy egymásra találjanak.
